pannonhalma-hefter-galeria-dekorativ-mutargy-belsoeiteszet-lakberendezes-kermia-szs-19
Simon Zsolt József

Kiapadhatatlan

2021.06.05 - 2021.07.03

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb az átjárás a képzőművészet és az iparművészet, illetve a craft között. A művészeti ágak hagyományos hierarchiájában az iparművészet körébe sorolt művek át- és felértékelődnek, ugyanakkor jelentős kortárs művészek kezdtek kézműves technikákkal dolgozni. Olyan korban élünk, amikor a kollektív figyelem veszedelmesen elcsúszik, csapdába esik a közösségi média hírcsatornáinak szabadesésében és gyakran hamis tények köré rendeződik. A kézművesség azonban konkrét és kézzelfogható, olyan szilárd értékeket ad nekünk, amikben hinni lehet. A művészetnek a múltból a jövőbe vezető útja lehet, mert természeténél fogva fogyasztásellenes, tömeggyártásellenes és fenntartható. A kézművesség azért is fontos, mert kitágítja a művészeti világ lehetőségeit a sokszínűség és az etnikai sokféleség felé.
A kerámia óriási erővel robbant be a művészeti világba és a műtárgypiacra az elmúlt másfél évtizedben, nagyon intenzív intézményi és gyűjtői érdeklődés övezi. Számos művész választja a kerámiát, mert az anyag esztétikai, fogalmi, fizikai és texturális lehetőségei gyakorlatilag végtelenek, és a médium sokrétű alkalmazásai folyamatosan fejlődnek. A művészek újféle, szokatlan, a műfaji kereteket átlépő megközelítésekkel kísérleteznek. A gyűjtők számára fontos, hogy manapság, amikor a mindennapi élet nagyrészt online zajlik, a kerámia színeinek, textúráinak, anyagiságának, tapinthatóságának megtapasztalása igazán frissítő léptékváltás, amely másféle élvezetet, élményt nyújthat.
Simon Zsolt József munkássága tökéletesen összhangban áll a nemzetközi folyamatokkal. Alkotásainak anyaga klasszikus és egyben nagyon modern, a porcelán a 21. századra megszabadult a barokk kliséktől, új arcot kapott. Simon Zsolt egyedi öntési technikával hozza létre munkáit, mely nagyon aprólékos előkészületeket, megtervezettséget igényel, ugyanakkor a véletlennek is hagy teret a mű alakításának folyamatában. Bizonyos mértékben maga a médium, az anyag lehetőségei vezérlik a mű koncepcióját. Szobrait úgy hozza létre, hogy az öntési „hibákat” transzformálja formaképző elemekké. Az öntőmasszát irányítottan folyatja ki az előzetesen aprólékos munkával kifaragott gipszforma elemei közül, így a kifolyt részek érdekes effektekké alakulnak.
Szobrászi eszköztárában a porcelán anyagának, mint nyers művészeti produktumnak az önmagában való hangsúlyozása is fontos szerepet kap. A nagymúltú szerves anyag magában hordozza a természetre és a kultúrára, a történelmi és a geológiai időkre való utalást. A puha és kemény, a belső és külső, illetve a felület és forma minőségei láthatóvá teszik a kapcsolatokat az emberi tevékenység és a természetes folyamatok, a megfontoltság és a véletlenek, a látottak és az érzékeltek között.
Simon Zsolt szobrai nyomokban megőrzik a kerámia hagyományos formáira, az edényekre, vázákra való utalást. Munkái ugyanis elfoglalnak, körbefognak egy belső teret, melyet gazdag, organikusan burjánzó felületek vesznek körül. A mozgalmas felületek szépségükkel a természet öntörvényűen életszerű rendjének érzetét és a tér dimenziójának a megtapasztalását teszik lehetővé. „A fizikai lét nem a tökéletességről szól. – mondja a művész egy interjúban. – A fizikai lét tele van szabálytalanságokkal.” A szobrok szakrális edényekként jelennek meg előttünk. A transzcendenshez kapcsolódnak a spirituális belső tér és az energiák áramlását megjelenítő külső felület összehangolásával, az átlényegülés aktusát is felkínálva a befogadónak.

 

Spengler Katalin

    Kosaram
    A kosár jelenleg üres