Porta

A város központjában egy régi épület felújításával, és egy új épületszárny létrehozásával jött létre városunk új látogatóközpontja, a Pannonhalma PORTA.

A megújult épületben egy minden igényt kiszolgáló étterem is helyet kapott. Az aktív kikapcsolódást kedvelők figyelmébe ajánljuk a kerékpár szervizt és kölcsönzőt, a nehezebb terepviszonyok legyőzéséhez és a környék határtalan felfedezéséhez E-bike-ok (elektromos rásegítésű kerékpárok) is kölcsönözhetők. Szolgáltatásaink nem csupán az ide érkező látogatóknak szólnak, a PORTA városunk lakosságának is tartalmas kikapcsolódást kínál.

A PORTA épületében a Tourinform iroda és helyi termékbolt megújult környezetben és kínálattal várja vendégeit. Az épületegyüttes belső terében autó és busz parkolók kerültek kialakításra.

A Látogatóközpont fő attrakciója egy országosan is egyedülálló, a török kori végvári harcokat bemutató interaktív kiállítótér.

Ennél az épületnél ér véget – vagy éppen indul a hiánypótló turisztikai fejlesztés, a Győrt és Pannonhalmát összekötő kerékpárút.

Apátság

Bármely irányból is érkezik az ember Pannonhalmára, a látképnek már messziről meghatározó eleme a Géza fejedelem által 996-ban alapított apátság. Ez nem csupán azért van így, mert Szent Márton hegye tanúhegyként emelkedik ki a Kisalföld és a Sokoró találkozásánál. A bencés szerzetesrend hagyomány ápolásának, építészeti, kulturális örökségmegőrző munkájának köszönhetően az apátság a mai kor számára is lenyűgöző látványt és értékes programokat kínál az ide érkezőknek.

A kolostort “vár”-ként emlegetik ma is, ez főleg a 15-17. századi vár jellegű kinézetére utal. A mai képet a 18-20. századi nagyobb építkezésekkel kapta. Alapítása után ezer évvel az apátságot és természetes környezetét a világörökség részének nyilvánították. A Főapátság hagyományos látnivalói mellett, mint a Bazilika és az Altemplom, a Kerengő és a Könyvtár, többféle múzeumpedagógiai, gasztronómiai, kulturális program közül is választhatnak az érdeklődők.

Mindemellett érezhető az alapokhoz való visszanyúlás, letisztult, időtlen gondolkodás. Ha valóban megállunk egy percre, élvezzük az arborétum madárhangjait, a gyógynövénykert illatát, időt szánunk egy pohár finom bor vagy egy harmonikus ízvilágú sütemény elfogyasztására, mi is részesei lehetünk ennek az időtlenségnek.

Arborétum és gyógynövénykert

Az apátsági arborétum története egészen az apátság alapításáig visszanyúlik. Már a kezdetektől fogva termesztetettek itt gyógynövényeket is, amelyeket gyógyításhoz használtak fel.

Ma korszerű manufaktúra és lepárló is működik a Gyógynövénykert területén, ahol betekintést nyerhetünk az illóolajok és különböző kozmetikumok készítésébe. A Teaházban pedig lehetőség nyílik a különböző teák kóstolására is.

Magyarország első Illatmúzeumában interaktív módon ismerkedhetünk a Gyógynövénykertben termesztett főbb gyógynövényekkel.

Az arborétum ma is látható angolkert jellegét Szeder Fábián szerzetes alakította ki az 1840-es években. Az arborétum a pihenés, kikapcsolódás színtere, de rendszeres kutató- és oktatómunka is folyik itt.

Lombkorona tanösvény és kilátó

A pannonhalmi hármas domb legdélebbi magaslatán található a Boldog Mórról elnevezett kilátó. Boldog Mór (11.sz.) az egyik első magyar származású bencés szerzetes volt Pannonhalmán.

A 20 méter magasságú, fa szerkezetű kilátóból csodálatos látvány nyílik a Sokorói-dombságra, a Pannonhalmi medencére, de ellátni a Bakony északi vonulatáig, a Cseszneki vár és a Kőris-hegy gömbje is jól látszik.

A kilátótól pár lépésre ismét egy különleges kilátó ponthoz juthatunk: 2018-ban adták át a körülbelül 80 méter hosszú, halat formázó lombkorona sétányt. A legmagasabb pontja a talajszinttől 14 méter magasan fekszik, kerekesszékkel is bejárható.

Milleniumi emlékmű

A honfoglalás ezeréves évfordulójára 7 monumentális emlékművet építettek fel Magyarországon. Az egyik emlékmű Pannonhalmán található. 1896-1897 években Berczik Gyula tervei alapján a Millenniumi emlékmű megépült mészkőből és téglából. A Pannonhalmi Apátság közelében lévő emlékmű linézás tagolású, henger alakú tömb. Az ajtókeret domborművén Hungáriát (Magyarországot) megszemélyesítő allegorikus nőalak látható. Jobb oldalán ereit szimbolikus értelemben megnyitó, térdelő magyar harcossal, míg a bal oldalán a gyermekét felemelő anya figuráját láthatjuk. A szobrászati díszítés Bezerédi Gyula szobrászművész alkotása. A Millenniumi emlékmű belső tere két ablakkal megvilágított, osztatlan, kör alaprajzú terem, nyílás nélküli, alacsony kupolával. A körfal keleti részén Aba Novák Vilmos 1938-ban elkezdett, befejezetlen falképe látható, azaz az államalapítás allegorikus látomása.

A Millenniumi emlékmű is felkerült a Világörökség-listájára. Az emlékmű az apátságlátogatás keretében túravezetés nélkül látogatható.

Hefter galéria és stúdió

A HEFTER galéria és stúdió Pannonhalmán, a világörökség részét képező Bencés Főapátság közvetlen közelében található. Az épület külső és belső tereiben állandó és időszakos kiállítások keretein belül magyar és külföldi művészek üvegszobrászati, üvegfestészeti és a társművészetekhez kapcsolódó alkotásai kerülnek bemutatásra, valamint a kiállítások látogatói betekinthetnek a Hefter stúdió közel ötven éve működő műhely munkájába. A galéria folyamatosan bővülő saját gyűjteménnyel is rendelkezik, amely része a kiállításoknak.

A kiállítások állandó tárlatvezetéssel, más művészeti területekkel színesítve, szakmai előadásokkal, művészekkel való találkozókkal is bővülnek. Csoportos programjaink, egyéni igény szerint alakíthatók. A kiállított tárgyak egy része megvásárolható, illetve a galéria shopban képző- és iparművészeti alkotások, ritkaságok és ékszerek is elérhetőek.

Fő tér

A város központi része, a volt Piactér 2013 őszén kapta mai arculatát. Ahogy arról korábbi neve is árulkodik, az 1970-es évekig valóban a vasárnapi és csütörtöki piacnapon is árusítóhely volt, illetve 1869-ig az apátság is a tér felső végében található egykori Csigás kútból jutott vízhez.

Az ide érkezőknek kiváló találkozási pont, akár továbbindulnának városunk felfedezésére, akár időt töltenének egy finom pohár bor, kávé vagy sütemény társaságában. A Fő tér ad helyszínt olyan rendezvényeknek, mint az Évszakok Fesztivál, a jeles napokhoz köthető vásárok, kerékpáros versenyek.

2015 óta a főtéren helyezkedik el “Pannon történet című térplasztikánk”.

 

Apátsági pincészet

Az apátsági szőlő- és borművelő hagyomány újrateremtése a régi apátsági birtokok egy részének visszavásárlását követően a szőlőtelepítési programmal kezdődött, majd az új pince és borház kialakításával folytatódott, 2004. márciusától pedig már látogatható az újraindított Pannonhalmi Apátsági Pincészet. A látogatás a Pannonhalmi Apátsági Pincészet által szervezett szakszerű vezetéssel történik, amelynek keretében vendégeink betekintést nyerhetnek a bencés szőlő- és borkultúra történelmébe, megismerkedhetnek az új épületegyüttessel illetve a borkészítés technológiai folyamataival, valamint megkóstolhatják borainkat. Jelentkezés az alábbi elérhetőségeken:

Gesztenyés horog

A város főterét és az apátságot összekötő árnyas út évszázadokig az apátság egyetlen közlekedő útja volt. 1831-ben, az Új út megépülésével vesztette jelentőségét. A „horgos” a Gesztenyés jelzőt a mellette levő, volt apátsági gesztenyésről kapta.

Szamár útnak is hívták, mivel ezen az úton hordták fel szamár- és bivalyfogatokkal a vizet az apátságba, a Piactér (mai Fő tér) felső végén levő kútból. A XVIII. századi hatalmas építkezések során „híressé” vált okos szamár is ezen az úton baktatott fel és le, furfangosan mindig üres puttonyokkal. Hogy mi volt a furfang? Itt olvashat róla.

A horogban sétálva Pannonhalma település részletes történetével is megismerkedhet, dr. Ábrahám Imre tollából.

Mindenki keresztútja

A kálvária, vagy Mindenki keresztútja a kistemplom melletti parkban látogatható, a Szent Márton szobor mögött.

Az alkotás civil kezdeményezésből jött létre, Horváth György, helyi keramikus tervezte és készítette, a kivitelezésben több lelkes civil is részt vett.

A sűrűn elhelyezkedő stációk modern és klasszikus formákat ötvöznek, az esti kivilágítása különleges hangulatot kölcsönöz szemlélőjének.

 

Boldogasszony-kápolna

A kápolna nem a főapátság épületegyüttesének része, hanem a szomszédos dombon, az egykori tarisznyavár helyén épült 1714-től. Eredetileg az apátság környékén élő, nem magyar anyanyelvű lakosság plébániatemploma volt. 1724 óta a kápolna alatti kripta a szerzetesek temetkező helye. Az eredetileg barokk stílusú épületet 1865-ben romantikus stílusban megújították. Ekkor készült a falak és a kapuzat jelenleg is látható tagolása és díszítése.